annyira rossz a világ és én ezt nem tudom feldolgozni....nem szeretek belegondolni a sok-sok "mi van,ha"-ba. csakis pozitívan vagyok hajlandó tervezni a jövőmet. mert nyáron megyek bruge-be,ahol nem ugrunk le a toronyból és végigmegyünk az el caminon,ahol a kagylók majd felnyitják a szemünket. ha addig nem is, talán ott,a nagy zarándoklásban majd rájövök, hogy miért van az,hogy sok embernek már gyerekkorban megpecsételődött a sorsa-megváltoztathatatlanul. vagy aki fiatalkorában a saját életének a fonalát roncsolja szét és rövidíti meg.és biztos egyszerűbb a megoldás, de mi mégsem értjük,hogy magyar szakos lévén miért nem bírunk már önmagunk szórakoztatására olvasni a szabadidőnkben, legalábbis nem annyit és nem olyan mélyenszántón. sok a gyűlölet és az előítélet, de senki sem veszi a fáradtságot arra,hogy utánajárjon ezeknek. s miért nem merik soka felvállalni,hogy ez nekik nem tetszik. bevallom, hozzám legközelebb a liberalizmus áll, úgyan úgy tudok félni a fehér embertől,mint a többitől, többre tartom az érzelmi intelligenciát,mint a tárgyilagosat, szerintem a zsidó vallás érdekes, igen, ez vallás,nem népcsoport. de a képmutatást utálom.és azt is,hogy a kevés idő, az őszinteség és tolerancia hiánya mindent tönretehet. szar a világ, de ha te nem szoktál egy buli utáni hazasétálás közben megállni,felnézni az égre és rámosolygni a csillagokra,akkor beleillesz.bocs.
