orientáció

új szintre lépett az elvágyódásom. már nem állítom, hogy utálok itt élni és a városban élő emberekkel sem vagyok megelégedve. az új perspektívám szerint oroszlány inspiráló.

amint kimozdulok és szemügyre veszem a környezetem, beindul az agyam és újabbnál újabb terveket szövögetek magamban.

sokakkal ellentétben én nem akarok megrekedni. mert itt csak azt lehet. mintha egy szellemvárosban élnék, ahol mindenki elégedett, rosszindulatú, önző és érzelmekről beszél, miközben csak a teste hívószavára igyekszik válaszolni.

amennyiben te gondolkodni merő ember vagy, itt elítélnek. nyáj-effektusban részt kell venni, különben kívülállónak bélyegeznek.

én szeretek kívülálló lenni. és szerencsére társaim is vannak benne.

lassan21

az ember néha úgy érzi, még ráér...aztán utána számol és rá kell döbbennie, hogy mégse annyira...

30 éves korom előtt még fogok külföldön élni, legalább 3-4 évet dolgozni szakmán belül, 2 gyereket szülni, friss házas lenni 1 évig, lesz egy esküvőm a lilafüredi kastélykában.

hihetetlen,hogy az emberek milyen könnyen elveszíthetik az uralmukat a saját életük felett.