az emberek egyre önzőbbek, primitívebbek és bunkóbbak. olyan jó ezt a saját bőrömön tapasztalni....meg persze megbízhatatlanabbak.

az elem le van merülve

egyedül a tömegben

egy dolog van, amit mindennél jobban utálok és ami miatt tényleg idegessé tudok válni: ha vkivel/vkikkel megbeszélünk vmit, majd az utolsó pillanatokban módosít(anak), lemondja(k), elfejelkezik(keznek) róla.

és igen, ma még érzékenyebb vagyok ezekre a dologokra. érezni szeretném, hogy szeretnek (még akkor is, ha nem úgy, mint amire vágyok). és igen, ezért nem akarok itthon kuksolni egész nap. szeretem én a szüleimet és bonbont is. de ez más.

és tanulni is képtelen vagyok, mert nonstop a nyomorom jár a fejemben. ennél jobban nem tudok lapulni és kushadni, mégis én vagyok mindig a hibás, a rossz, aki rosszul reagál, aki pofákat vág, aki lusta, akinek inkább nem segít senki, akire furcsán kell nézni...csorog le a lelkemen a szurok.

Ha öleltél barátot
aki már rég hiányzott
vágjál lyukat a kádba

Végre megnyugodna
lelked nyugtalanja
vágjál lyukat a kádba

Ha már kicsordulna
egy fénycsepp az arcodra
vágjál lyukat a kádba

Ha túl sok volt a dráma
ember tragédiája
vágjál lyukat a kádba

Ha már a nap se sütne
az eső már nem esne
vágjál lyukat a kádba

Ha nem tudsz már felállni
Jópofát se vágni
vágjál lyukat a kádba

Ha már a szél se fújna
ha már a jég se fagyna
vágjál lyukat a kádba

Ha már kicsordulna
ha a fény megnyúlna
vágjál lyukat a kádba.

Ha almafára másznál
amit már rég kivágtál
vágjál lyukat a kádba.

Ha tevoltál az első
kivel a lány ma felnő
vágjál lyukat a kádba.

tegnap rá kellett döbbennem: vannak dolgok,amiket jól csinálok:)

boldog új évet!

(remélem a babonás új piros bugyi:D)